|
|
|
|
Németh Csaba: A miskolci Deszkatemplom és a Tetemvár városrész /az ott található temetők/ hely- és műemlék történeti feldolgozása Időtartam kb. 60
perc, korosztály 11-14 éves gyermekek
Foglalkozásunkat egy rövid sétával kezdjük a Tetemvár dombjára. Ki tudja mi lehet a Tetemvár jelentése? - A XVII. sz. végén pestisjárvány tizedelte meg Miskolc lakosait. Az addig használt temetők kevésnek bizonyultak, ezért az áldozatok többségét az akkori városon kívül ezen a dombon, tömegsírban hantolták el. A köznyelv előbb a Csontvár, később a Tetemvár nevet illesztette eme szomorú emléket idéző helyszínre. Ahogyan feljebb haladunk, elénk tárul a város szinte teljes panorámája. Mely épületek a legszembetűnőbbek? - A legkiemelkedőbb építmény az Avasi kilátó (72 m), mely tőlünk D-i irányban látható, az Avas tetején épült a 70-es évek elején. Ez városunk egyik jelképe. Több templomtorony emelkedik ki a belváros épülettömbjéből, az összekötő és peremrészeken pedig egyhangú panelépületek nyúlnak a magasba. A város Ny-K-i irányban nyúlik el a Szinva völgyben, hazánk leghosszabb főutcájával (13 km). Nézzük meg mi látható a templomtornyok tetején! - Kereszt, kettős kereszt, csillag, kakas (Dávid csillag is, bár ez nem a tetőn látható.) Mi lehet a jelentése ezeknek a jelképeknek, mely egyházakhoz melyik tartozik? - A kereszt (és annak változatai) Krisztus keresztre feszítését és mártírhalálát hivatott jelképezni. Ezt a római katolikus, görög katolikus és ortodox templomok tornyain lehet megtalálni. (hazánk egyetlen ortodox egyházi múzeuma és ikonosztázáról híres ortodox temploma jól látható). A kakas és a csillag a református és evangélikus templomok tornyait díszíti. A két jelkép Jézus elárulásának (kakasszóra háromszor tagadta meg legkedvesebb tanítványa: Péter) és születésének (Betlehemi csillag) körülményeit testesíti meg. (A Dávid csillag a zsidóság jelképe) Ügyesek vagytok! Akik hittanosok, azok könnyebben igazodnak el e jelképrendszerben. A későbbiekben még szó lesz a biblia egyéb utalásairól is. Most azonban gondolkodjunk el e sokféle templom jelentőségén! Mit jelképezhet e sokféleség? - A város hajlandóságát az „idegenek” befogadására. Az ideköltözők nem csupán más vallásúak lehettek, de esetenként más nemzetiségűek is (görögök, szlovákok, ruténok, németek, szerbek). Valóban! A török kiűzését követően – az addig alig 4-5000 fős mezővárosból – a XVIII. sz. második és a XIX. sz. első felére egy sokszínű, gazdaságilag megerősödött, közel 15.000 lelket számláló kereskedőváros fejlődött ki. Ha letekintünk láthatjuk, hogy a történelmi városmag, hogyan fejlődött, terjeszkedett tovább. A XIII. sz.-ig csak a település csírái alakultak ki, bár az Avas lábánál már 40-50.000 éves őskori maradványokat is találtak (Bársony-ház környéke). A város legrégebbi temploma az Avasi Református templom is jól látható innen. Mit gondoltok mekkora területen feküdt a XVIII. ill. a XIX. sz. közepén lakóhelyünk? - A XVIII. sz.-ban K-Ny-i irányban az Ady-hídtól a Fábián kapuig, míg a XIX. sz. közepén a Zsolcai kaputól a Győri kapuig terjedt a város határa. Nem furcsa, hogy olyan sok „kapu” hangzott el? Mi lehet ennek az oka? - Régebben a várost csak az arra kijelölt kapukon lehetett megközelíteni, amik a Miskolchoz legközelebbi településekről kapták nevüket. Ma ezt már utcanevek viselik. (Ny-felé: Diósgyőr - Győri kapu, K-felé: Felsőzsolca – Zsolcai kapu, É-felé: Sajószentpéter – Szentpéteri kapu, D-felé: Hejőcsaba – Csabai kapu). Most pedig sétáljunk le a Deszkatemplom főbejáratához! Mi mellett kell elhaladnunk? - Temetők mellett. Az egyik nagyon elhanyagolt. Nagy bozótosában alig látható néhány ápolt sír. A másik kettő rendezett, az egyik bejárata fölött a „Hősök temetője” felirat látható. Valóban! Az elhanyagolt temető a város köztemetője volt 1961-ig. Néhány sírtól eltekintve a hozzátartozók nem ápolják a hantokat, de a város önkormányzata sem teszi méltóvá ezt a helyet. A „Hősök temetőjében” az I. és II. világháború, valamint az 1956-os forradalom katonai áldozatai (7 ország 17 népcsoport) nyugszanak örök álmot. A harmadik a „Deszka” temető néven közismert nyughely, mely több miskolci református gyülekezet tulajdona. Itt a tetemvár DK-i részén érkezünk a templom főbejáratához, melyet egy székely-kapu díszít. Mit jelent az, hogy székely, ill. székely-kapu. Erről már hallott-e valaki? - A székelyek a magyarságtól elszakított sajátos kultúrával rendelkezős magyar népcsoport. Az I. világháborút hazánk számára lezáró Trianoni békeszerződés értelmében Romániához csatolták Székelyföldet. Sajátos kultúrájuk, építészetük, népviseletük, hazaszeretetük példa lehetne az itthoni magyarságnak. Építészetük egyik sajátossága a fa sokrétű felhasználása. Az itt látható fa kapu is ennek szép példája. Ez remek válasz volt! Figyeljétek meg a kapun látható faragott motívumokat. Később erre még visszatérünk. Haladjunk felfelé a lépcsősoron és tekintsük meg a templomot! Milyen benyomások érnek az első néhány pillantást követően? - Az egész fából készült. Egy kisebb és egy nagyobb tornya is van. Több kiugró rész található az épület oldalán. Kicsik az ablakai. A tetőt több helyen megtöri egy-egy kiugró párkány. Nagyon jó meglátások ezek! Nézzük sorra! Valóban úgy tűnik, mintha az egész épület fából készült volna, de vessetek csak egy pillantást az alap közeli lábazatra! - Ez kőből készült, és talán betonból! Valóban. E templom már kő és beton alapon nyugszik, s ha majd belépünk, a belső térben láthatjátok, hogy a főfalak bizony téglából készültek. Ezek nagy részét azonban kívülről fával borították. Az épület K-Ny-i tájolású hosszanti tengelyre épült. A város felé néző oldalon két toronnyal. A DNy-i torony (a magasabb) a harangokat őrzi, s párkányzatán négy fiatornyot tart. Mi lehet a fiatorony? - Kisebb tornyok a nagy torony oldalán, vagy párkányán. A kisebb torony valójában egy lépcsőfeljárót takar. Ez az épület DK-i oldalán áll. A főbejárat a K-i homlokzaton található. Ezen kívül még két bejárata van a templomnak. Figyeljétek meg a gerendák illesztését és a sarkokon látható átfedését! Ha csupán egymásra illesztenék, a sarkokon nem csapolnák, a gerendázat jóval gyengébb lenne. Ezt egy egyszerű játékkal szemléletessé is tehetitek. Alkossatok 3 fős csoportokat! Ketten álljanak egymással szembe és egyszerűen helyezzétek egymásra nyitott tenyereteket! A harmadik társ üljön rá! Mit tapasztaltok? - A tenyerek szétcsúsznak, a társ leesik. Most fogjátok meg egymás csuklóit úgy, hogy jobb kezetekkel a társ bal csuklóját, bal kezetekkel a jobb csuklóját markoljátok meg. Most is üljön bele a harmadik társ. Most mit tapasztaltok? - A társunkat könnyedén, biztonságosan tartjuk. Mintegy „gólya viszi a fiát” játékot rendezhetünk. Próbáljuk ezt ki! Nos, ehhez hasonlóan tartanak a gerendák is. Mielőtt a templomba belépnénk mindenki vegye le sapkáját és odabent csendben viselkedjünk! Mondandónkat, észrevételeinket halkan közöljük! A főbejáraton keresztül, az előtéren áthaladva a templom belső terébe lépünk. Üljön le mindenki s nézzen körbe! (2-3 perc csend után folytatjuk) Mik az első benyomások? - Csend van. Kellemes fa illat. Nagyon szépen faragott fa mintázatok. Az egyszerűség is szép. A félhomály kicsit sejtelmessé teszi a hangulatot. A fehér és a fa barna színe harmonikusan egészíti ki egymást. Mind nagyon találó megállapítás! Tudnotok kell, hogy 1997. dec. 4-én a templomot felgyújtották. Alig másfél esztendő alatt a határon inneni és túli magyarságnak, hittől, felekezettől, gondolkodástól független összefogásával sikerült újjáépíteni és 1999. máj. 2-án (az akkori magyar miniszterelnök - Orbán Viktor – jelenlétében) felszentelni Istennek eme különleges házát. És most néhány gondolatot a templom történetéről. Az első ismert építmény 1637-es esztendőre datálható, ezt 1698-ban újrazsindelyezték. 1724-ben egy egyszerű kápolnát emeltek helyén. Ezt hívták öreg Deszkatemplomnak. A XIX. sz. végére (többszöri felújítás után) azonban összeomlással fenyegetett és beázott. Egy híres (és nem mellékesen gazdag) miskolci kereskedő (Bató István és hitvese, Imre Eszter), fiatalon elhunyt lányuk emlékére alapítványt hoztak létre, amelyből nem csupán az 1874. évi felújítást fedezték, hanem a jövendő újjáépítésnek is alapot teremtettek. Végrendeletükben ez áll: „rendeljük, hogy ezen templom tartassék fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Miskolc városában helvét hitvallású protestáns egyházi tagok és Egyház leendenek.” Ennek megfelelően 1938. szept. 18-án felszentelték a régi templom eredeti jellegét megőrző épületet. A kivitelezést Szeghalmy Bálint városi főépítész (vitéz Herczeg Zsigmond álnéven, „Hit” jelige alatt benyújtott) pályázata alapján végezték el. Ebben a mesteri szerkesztés mellett az ősi magyar motívumvilág és a kálvini puritanizmus ötvözetét fedezhetjük föl. A II. világháború után önálló egyházközségként a Tetemvári gyülekezet első lelkészének Dr. Szilágyi Istvánt választották. A kommunista rendszer évei alatt is aktív élő keresztyén gyülekezet meghitt helye volt a Deszkatemplom. 1986-tól Benke György, 1996-tól Dr. Kádár Péter látja el a vezető lelkipásztori feladatokat. Ki tudna elmondani néhány fontos dolgot a reformációról? -A reformáció elindítója Luther Márton ágostonrendi szerzetes volt. 1517. okt. 31- -én a wittembergi templom kapujára kifüggesztette 95 tételét, amelyekkel fellépett az egyházi visszaélésekkel szemben. Másik neves képviselője a francia származású, Genfben tevékenykedő Kálvin János. Magyarországon a reformáció kálvinista szárnya erősödött és terjedt el jobban (Debrecen). Ez annyira igaz, hogy a XVI.-XVII. században Miskolc lakosságának döntő része a kálvinizmus híve volt (helvét hitvallású). Érdekesség, hogy ma a deszkatemplom gyülekezete Miskolc legnépesebb református közössége. Még többen tartoznak ahhoz a körhöz, akik valamilyen érzelmi szállal kötődnek ide. És most vegyük sorra mit is láthatunk a templomon belül. - Érdekes és változatos minták vannak a falakon és a berendezési tárgyakon. Az épület részei a faragott motívumok és a berendezési tárgyak Ezek és a viszonylag kis méretű oldalablakokon beszűrődő fény csodálatos árnyjátékot varázsol a változatos mintájú fafaragásokból. Mesterséges megvilágításnál ez nem látható tökéletesen. Nagyon szép az orgona. Nagyon alaposan megfigyeltétek az épület belső tereit és berendezéseit. Vizsgáljuk meg sorban ezeket! Az orgona újjáépítése 2000. évben folyt Albert Miklós terveivel és munkájával. A hangszerek királynője egy 21 regiszteres, 2 manuálos, mechanikus hangképzésű orgona, amelyben elektronika csak a regisztratúrába van beépítve. A nyugati pengefal, a déli kapuzat és kiskarzat csúcsíve ősi magyar rovásírás S betűjét formázza, amely a mennybolt szimbóluma. Ez illeszkedik a padfőkön látható életfavirág - tulipán - minta közepébe. A nyugati ólomüvegek rekonstrukcióját Horváth Mária üvegtervező készítette. Benne a kehely, az égő szívet tartó kéz és a Szentlélek-galamb a református jelképek szerint az úrvacsorát, az Istennek szentelt életet és a Szentlélek munkáját idézi. A keleti ólomüvegek Kovács Keve János munkái a református egyház címerének elemeit ábrázolják: a zászlós bárány Krisztus-szimbólum, az égő napkorong Krisztus dicsőségét szimbolizálja, a főnixmadár pedig a feltámadást, a reformációt. Ez utóbbi jelkép látható a szószékkoronán is. Az úrasztala központi reliefje kehelyábrázolás, fedőlapjának kerete a kétszáz éves délvidéki szentlászlói templom tölgyfakapujából való. A templombelső fűrészelt és faragott mintái: a szív, a székely-csillag, az andráskereszt, a tulipán ősi magyar és keresztyén jelképeink ékes darabjai. A templom faanyaga 95%-ban fenyő - vörös, borovi és lúc. Az épület térdhajtásos, ikerdúcolásos-függesztéses szerkezete a székely építőmesterek hagyománya, amelyet a hajdani tervező, Szeghalmy Bálint elsőként itt elevenített föl a XX. században. A Deszkatemplom egész ikonográfiáját - díszítő jelképábráit - az élet és a halál találkozását fejezik ki, amelyben az élet diadalmaskodik. Vajon, milyen ábrák, faragások utalnak az életre? - Szentlélek galamb, életfa faragások, tulipán minták, az égő napkorong, a büszkén lépő zászlós bárány és a főnixmadár. A templom és az egyházközség legfontosabb jelképe a főnixmadár lett, ami azt jelképezi, hogy a hamvakból, a pusztulásból is van újjászületés, az élet győz a halál fölött. Az újjáépült Deszkatemplom rovásírásos felirata a legénykarzat gerendáján olvasható háromszor hármas tagolásban. A fa meleg hatású színe (szinte mindenütt csupa fa) meghitté, barátságossá, emberközelivé teszi a helyet. Olvassuk el a felirat szövegét!
"Isten dicsőségére
és az emberi múlandóság Ma a deszkatemplom gyülekezete Miskolc legnépesebb református közössége. Még többen tartoznak ahhoz a körhöz, akik valamilyen érzelmi szállal kötődnek ide. Sokat beszéltünk az egyházról, énekeljünk el egy amerikai dallamra írt református éneket (Az Úr irgalma végtelen…). Ha először kicsit bátortalan is az ének, később jobban fog ez menni. Végül egy érdekes irodalomtörténeti epizód a Deszkatemplom történetéből. Városunk híres költő szülötte, Szabó Lőrinc itt töltötte gyermekéveinek egy részét, s később is visszatért Miskolcra. Ennek állít emléket következő versében:
A miskolci
deszkatemplom-ban
Köszönöm, hogy együtt fedezhettük fel környezetünknek e kicsiny részét. Megdicsérlek benneteket, különösen…. |
|
|
